Óriási bakot lőttem
Nem mindegy milyen arcot vágok, amikor egy új vendég érkezik.
Váratlan üzenet érkezett az e-mail fiókomba: online időpontfoglalás: B. János egy 60 perces svédmasszázsra jelentkezett.
Hm. B. János. Dehát, én őt ismerem.
A minap azt olvastam a facebookon, hogy fáj a dereka. Még gondoltam is rá, hogy írok egy hozzászólást, de aztán nem tettem.
Gondoltam, jé, lehet, hogy eszébe jutott még sem csontkovácshoz megy, hiszen ismer egy masszőrt is.
Az egyetlen apró furiság az volt, hogy megjegyzésként ezt írta a foglaláshoz:
"Egy kávé legyen finom."
Nem, azt nem mondom, hogy értettem ezt a hozzáfűzést, de nem is igazán volt érkezésem különösebben foglalkozni vele. Örültem, hogy az eszébe jutottam, és gondoltam, akkor én biza megoldom ezt a derékfájásos problémát.
Azért persze nem hagyott nyugodni ez az egy kávé legyen finom mondat, így aznap, amikorra bejelentkezett küldtem neki egy üzenetet messengeren:
"Szia! Kávéval nem tudok szolgálni, nálunk csak tea van és víz. :-)"
És mosolyogtam magamban, hogy lásd, nem hagytam megválaszolatlanul ezt a kis fricskát.
Persze megfordult a fejemben, hogy a fentiek helyett megkérdezhetném, hogy ugye, ő az, aki időpontot foglalt, de nem tettem. Úgy véltem olyan sok B. János nem rohangál a nagyvilágban.
Majd eljött a "nagy" nap. Lélekben felkészültem, hogy ismerőssel találkozom. Mit fogok kérdezni, mit fogok mondani, és majd jól elviccelődünk ezen a kávé, tea, víz dolgon.
Azért azt elárulom Neked, hogy persze kicsit izgultam is.
Azt vettem észre, hogy aki ismer, és úgy jön el hozzám egy masszázsra, különösen ha férfiismerősöm, akkor sokkal nehezebben lazul el, nehezebben engedi el magát. Rendszerint baromi sokat beszél, hogy oldja a zavarát. Legalábbis többségében. :-)
Mivel ezt az első ilyen alkalommal még nem tudtam, így én is eléggé zavarba bírtam jönni, és hát, na most képzeld el. :-)
2 zavarban lévő ember, ebből az egyik én vagyok, aki szeretne segíteni a kedves ismerősének, de az addig bevált módszerek, mint kis beszélgetés, relax zene, hogy vagy, és stb. érdeklődő kérdések sem oldják a "kínos" pillanatokat.
Miután felismertem, hogy most éppen az a baj, hogy ő korábbról ismer, addigra már "vért izzadtam", mert sehogyan sem akarta hagyni, hogy tegyem a dolgom. Komoly melómba került rendet tenni a fejemben pillanatok alatt, hogy akkor felejtős az ismeretség, ő most "csak" egy vendég. :-)
Szóval lélekben felkészülten vártam B. Jánost, az ismerősömet. Amikor hallottam, hogy nyílik az ajtó, mosolygó arccal siettem elébe.
Majd megrökönyödve álltam egy fél percig.
Ajvé!
Ezt a férfit én biza nem ismerem.
Bemutatkoztam. Kezet fogtunk. Mondtam, hogy vegye le a cipőjét, húzzon papucsot, majd jöjjön be az ajtón, és elviharzottam.
Sajna nekem minden látszik az arcomon. A meglepetés és a rácsodálkozás is látszott, mint később kiderült.
Míg B. János megérkezett a masszázszsobába gyorsan írtam pár sort az én ismerősömnek, hogy bocsi, a korábbi üzenetem tévedés volt, nem neki akartam küldeni. Majd telefon elrak, koncentrálás az új vendégre.
Szegény nem igazán értette a fura viselkedésemet.
Jókedélyű ember révén azonban nem akadt fenn rajta. Ő masszázsra jött, tehát masszázst fog kapni.
Aztán persze némi beszélgetés után elmeséltem neki, mennyire meglepett, hogy ő állt az ajtóban és nem az ismerősöm. Erre ő lepődött meg, hogy rajta és az apukáján kívül Budapesten lakik még egy B. János.
Persze, az arckifejezésemet konstatálta, és abszolút nem értette.
Így, hogy megosztottam vele a háttérinformációkat már csak jót nevetett a szituáción.
Na, ja. Ekkor már én is bírtam kacarászni magamon. No, meg kapva kaptam az alkalmon, és rákérdeztem a szokatlan megjegyzésre.
Kiderült, hogy semmi különös szándék nem vezérelte, csak jókedve volt. Olykor, amikor jól érzi magát rámosolyog emberekre az autóból, vagy éppen odainteget. Nagy szomorúságára sajnos azok vannak kevesebben, akik erre szintén egy visszamosolygással reagálnak, de ez őt nem zavarja.
Ki tudja? Hátha sikerül egy-egy magába fordult, szomorú embernek felderítenie a napját.
Őt inkább ez motiválja ilyenkor.
No. Mindenesetre, az én napomat felderítette, hogy bár bakot lőttem, még sem vallottam szégyent. B. János kért egy újabb időpontot. :-)