Minden vendég más - Pillangókisasszony

2018.08.19

Amikor a vendég baromi feszülten érkezik, azzal a masszőrnek szükséges valamit kezdenie.

Visszatérő vendégeim már tudják, hogy nálam nincs két egyforma masszázs.

Nem tudok, és nem is akarok sablonok szerint vagy azok alapján dolgozni. Minden ember más. Még az is változik, hogy ki milyen hangulatban érkezik.

Hol titkon, hol teljesen nyíltan feljegyzek egy-egy fontos apróságot közvetlenül a masszázs után. Képtelenség 30-40 emberről minden információt fejben tartani.

Az mondjuk vicces, amikor a saját bejegyzésemet nem tudom pontosan értelmezni, mint pl: kimozgatható, bal lapocka, csikis. Ilyenkor ülök, kezemben a telefon és jóóóó erősen koncentrálok, hátha eszembe jut, hogy most a bal lapockájánál volt csikis vagy úgy ámblokk, és mondjuk ne is próbálkozzak finomabb mozdulatokkal?

Pillangókisasszony 2. alkalommal érkezett hozzám.

Cselesen előtte megnéztem mit írtam hozzá: vékony, kemény hát lapocka mellett. Légiutas-kísérő.

Hm. Valami rémlik. Stewardess. Áhá. Most jelentkezett egy új állásra.

Itt meg is állt a tudományom. Ennyi jutott eszembe, de ennek is örültem.

Tehát Pillangókisasszony megérkezett, én pedig szokás szerint elkezdtem kérdezgetni, hogy s mint van, megvan-e az új állás.

Komolyan, mintha egy tűzcsapot nyitottam volna meg. Egy akkora sóhaj szakadt ki belőle, hogy a kézmosótól rögtön hátrafordultam.

- Szerdán megyek állásinterjúra. - jött a válasz kicsit kényszeredett mosoly kíséretében.

- Ez az, amit a múltkor említettél és szeretnéd nagyon megkapni?

- Aha.

Másodpercek tört része alatt futottak át rajtam a hirtelen támadt benyomások. Hm-hm. Feszült, ideges, izgul. Nagyon.

Gondolatelterelésként elkezdtem kérdezgetni, mit csináljak ebben a 60 percben, hova helyezzek nagyobb figyelmet, csak a hátát masszírozzam át, vagy esetleg jobban esne neki most egy teljes testmasszázs.

Kicsit csodálkozva közölte velem:

- Hát, úgy mint a múltkor.

- Oké. - válaszoltam. - Csak éppen gőzöm sincs, mit csináltam a múltkor.

Erre már ő is elmosolyogta magát, és cirka 2 perc alatt tisztáztuk, mi legyen a menetrend.

"Természetesen" nem az lett.

Amikor a hasán feküdt kényelmesen elhelyezkedve, és alaposan beolajoztam, kezeim végigfutottak a gerince mellett, elképedtem. A nyakánál és a vállainál olyan szinten be volt feszülve, hogy rájöttem, ezt az állapotot kb 90 perc alatt sem tudom kimasszírozni belőle, nemhogy 60 perc alatt.

Ide most valami új stratégia kell.

Vasárnaponként is dolgozom, és van egy új férfivendégem, akiről még fogok mesélni, nevezzük most Nyakigláb úrnak. Tehát Nyakigláb úr tegnap felvetett egy új menetrendet, most bevillant, hogy ez Pillangókisasszonynál is működhet.

Megkértem, hogy forduljon meg, és engedje ki a haját. Nagy vonalakban felvázoltam, hogy mit találtam ki, miért és akkor én most ezt ki is próbálom rajta.

Jogosan merül fel most benned a kérdés ennél a pontnál, hogy mégis mi a fészkes fenét csináltam, de még nem árulom el. Majd, amikor Nyakigláb úrról mesélek. Légy egy kis türelemmel, és kövess a nálunk oly divatos közösségi felületen, azaz a facebookon ugyanezen név (Varázsérintés) alatt. 

Így tuti értesülsz az új bejegyezésekről. :-)

Na, szóval 20 percre volt szükségem, de sikerrel jártam. Kis légzéstechnikával kombinálva Pillangókisasszony csuklyásizmai és a nyaka is ellazult, tehát fordulás vissza, és jöhet a hátmasszázs.

Ennek nálam fontos része a két kar is. Véleményem szerint nem elhanyagolandó terület, hiszen elég sokat használjuk a kezeinket. Én is.

Többek között azért is szeretem ennyire ezt a munkát, mert baromi gyorsan kapok visszajelzést. Jó-nem jó, tetszik-nem tetszik, élvezi-nem élvezi a vendég.

És, amikor a kézfej masszírozásához érek rendszerint már eléggé ellazult állapotban vannak a vendégeim automatikusan ugyanazt csinálják.

Észre sem veszik, hacsak nem említem meg, mert néha azért ki-kibújik belőlem is a kisördög és "beszólok", szóvá teszem mit tapasztalalok, hogyan tudna magán segíteni, hogy megelőzzön mondjuk egy felettébb csúnya banyapúpot a nyakánál.

Tehát kézfej, masszírozás, ellazult vendég. :-)

A kézujjaink számtalan apró idegvégződéssel bírnak. Amikor Pillangókisasszony teljesen felengedett és már ezen a részén tartottam a masszázsnak automatikusan széttárta az ujjait.

Komolyan mondom repesett a szívem. Isteni érzés volt, hogy némi odafigyeléssel, lazítással sikerült a stresszintjét közel nullára csökkentenem.

Persze, nem bírtam ki, hogy ne említsem meg. Kicsit kuncogott egyet, de aztán nem zavartatta magát. A 60 perc elteltével mosolyogva és izgulva, de nem idegesen távozott. Mint, akit kicseréltek és a jövő héten is jön.

Ráébredt, hogy ez neki jó és a rendszeresség itt is, mint minden másban olyan eredményt fog hozni neki, ami könnyebbé teszi a mindennapjait. (Csak a pontosság kedvéért: ez itt nem a reklám helye, ezt ő mondta.)

Azért elköszönéskor még Jó mulatást kívántam neki az állásinterjúhoz, és persze azt is, hogy próbálja meg élvezni. Ha pedig nagyon ideges, akkor lélegezzen úgy, ahogy a masszázságyon.

Pillangókisasszony és én is elégedetten zártuk ezt a napot. Drukkolok neki, mert nagyon vágyik erre a munkára.

Ezért most arra kérlek Téged, ha már itt tartasz az olvasásban, akkor szerdán gondolj erre a fiatal nőre, vagyis Pillangókisasszonyra, és küldj neki bátran ismeretlenül is egy virtuális HAJRÁ-t!

Én pedig majd beszámolok róla, sikerrel járt-e.

Köszönöm a figyelmed!