Csiklandós a talpam, segítség!

Ki van zárva! Nem, bocsi. A talpamat inkább ne, jó?

Hű, de sokszor hallottam ezt a mondatot az elmúlt 2 évben. :-) 

Különösen az első találkozás alkalmával.

Természetesen elfogadom, hiszen senkire nem szabad, és nem is célszerű semmit ráerőltetni. 

Azonban ilyenkor az is ki szokott derülni, hogy miért is nem akarja valaki, hogy a talpát megmasszírozzam. És, nem. Nem csak azért, mert csiklandós. 

Van, akinek szimplán rossz tapasztalatai vannak. 

Mert, korábban már volt reflexológiás talpmasszázson, de annyira erősen csinálták neki, hogy kellemetlen emlék maradt. Fájt neki, ő szólt, de a masszőr nem változtatott. Nyilvánvaló, hogy nem akarja ezt újra átélni, és én elfogadom. 

A bizalom értékes kincs. Megtiszteltetés. Én e szerint állok hozzá. 

Tehát hiszek és bízom. Bízom abban, hogy minél többször találkozunk, annál több masszázsfogás használatára adsz esélyt nekem. Kiérdemlem a bizalmad idővel. 

Majd egyszer csak azt fogod mondani, amikor megérkezel, és én kérdezgetlek, hogy érzed magad, hogy fel tudjam mérni milyen lelkiállapotban érkeztél, mint tegnap az a vendégem, aki eddig csak 1 órás masszázson volt nálam, és felettébb sokszor hangoztatta a fenti mondatot.

- Szia! Láttam, hogy most 90 perces masszázst kértél. Mit szeretnél? Hol fájsz?

- Igen. Kiváncsi vagyok. Rád bízom.

- Isteni. Mit szólnál hozzá, ha egy kis talpmasszázzsal kezdenénk?

Elgondolkodó arckifejezéssel nézett rám. Felhúzta a szemöldökét. 

Láttam, ahogy végigsuhannak a különböző érzelmek az arcán. Aztán azt válaszolta:

- Oké, rendben. Bár, rendkívül csiklandós a talpam, de vágjunk bele.

- Szuper. Tudom ám, hogy mit csináljak ahhoz, ne legyen semmi gáz. Már kitapasztaltam. Szóval, meglátod, jó lesz!

Megkértem, hogy feküdjön a hátára, és össze-vissza igazgattam. :-)

Én kicsit szertartásosan csinálok mindent. 

Ez pedig a masszázs során is megmutatkozik. Nem kezdek bele addig, amíg a vendégemet a lehető legkényelmesebb pozícióba nem sikerül helyeznem. 

Ide egy párna, oda egy másik, amoda meg egy harmadik. Mert, hát most mégis csak legalább 60 percet fog a hátán feküdni. Szóval baromira nem mindegy, hogy azt izigve-mozogva teszi, vagy lazán, elengedve magát. 

Az az igazság, hogy amikor 90 perces kombinált masszázst csinálok és talpmasszázzsal kezdek, akkor ez a része mindössze 20 perc. A legfontosabb területeket masszírozom át ilyenkor, a vizeletkiválasztást, az emésztést és a nyirokrendszert. 

Amikor az indiai ayurvédikus masszázst tanultam, akkor fedeztem fel, hogy ezt a részt össze tudom kombinálni a svédmasszázzsal is. Hiszen sokan vannak, akik kifejezetten szeretik a talpmasszázst. 

Csak hogy a tanultak, és a tapasztalat némiképp elment egymás mellett. 

Mit jelent ez?

Azt jelenti, hogy át kellett dolgoznom a fogásrendszert icipicit. Azt jelenti, mert egy másik kedves vendégem felhívta rá a figyelmem, lévén ő is rendkívül csiklandós volt a talpán, hogy mielőtt rátérek a reflexpontokra ugyan úgy, mint mondjuk a hátán, a talpán is szükséges néhány "bemelegítő", ráhangolódó fogást alkalmaznom.

És, láss csodát!

MŰKÖDIK! 

Bizony, sokszor a vendégeimtől, tőled tanulok meg valami olyat, ami amúgy nem bonyolúlt, magamtól még sem jutott eszembe, mert én például nem vagyok ilyen érzékeny a talpamon.

Tehát átdolgoztam a masszázsfogásokat. A legcsiklandósabb rész az maradt, amikor olajozás előtt letörölgettem a talpad és fertőtlenítettem egy habbal. Utána már nincs rándulás, nincs semmi kellemetlen érzet.

Tehát elhelyezgettem a mindenféle párnáimat a minél kényelmesebb fekvés érdekében. Bekapcsoltam egy lágy, kicsit meditációs zenét, és megérintettem a talpait, beolajoztam a lábait. Mivel nem akartam őt zavarba hozni, ezért csak néha-néha pillantottam az arcára. 

Nyitott szemmel feküdt a masszázságyon az első 5 percben. Amikor rájött, hogy tényleg könnyedén, minden csiklandósság nélkül lehet most része egy reflexológiás talpmasszázsban, nagyot sóhajtott, és lehunyta a szemeit. 

Én pedig örültem. Nagyon. Hiszen újabb és mélyebb megtiszteltés ért. 

Köszönöm.